Mindannyian olvashatunk az egyiptomi eseményekről a lapokban, de elgondolkodtató, hogy mi áll a krízis hátterében valójában. Néhány adat segíthet mélyebb betekintést nyerni a kulisszák mögé.

Egyiptom problémáinak jelentős részben okozója: az alapélelmiszerek állami támogatásának rendszere, melyet a kormány a múltban próbált csökkenteni. A jelenlegi tervek szerint azonban a kormány célja az élelmiszer támogatás szintjének megtartása mellett az energia támogatás növelése. Nem világos azonban, hogy mindezt miből kívánja fedezni. A vezetés az alapvető élelmiszer és energia ellátást biztosítani kívánja ugyan, de félő, hogy a megtett lépések nem lesznek elegendőek.

 

Egyiptom romló anyagi helyzete

Jó oka van annak, hogy Egyiptom aggódik a saját energia- és élelmiszerbiztonsága miatt. A államháztartás helyzete romlik, miközben az import élelmiszerek ára növekszik. Ha megnézzük az ország olaj import-export egyenlegét összevetve a fogyasztással (Energy Export Database - BP Statistical Data), akkor világossá válik a rohamosan növekvő fogyasztási igény és az évről-évre csökkenő kitermelési mennyiség okozta várható krízis.

2011-ben Egyiptom olaj-exportáló országból olaj-importáló országgá fog válni, miközben az ország nem az egyetlen csökkenő olajkitermeléssel küzdő olaj alapú állam. A világ olajprodukciója 2005 óta többé-kevésbé állandó szintet mutat. Ehhez adódik hozzá, hogy az olajtermelő országok maguk is növekvő hazai felhasználási igényekkel rendelkeznek, melynek következtében kevesebb fog a világpiacra jutni. Így a növekvő igények mellett egyre nagyobb verseny lesz a világpiacon elérhető olajért.

Az élelmiszer támogatások anyagi fedezete

Egyiptom exportált olaj mennyiségének ellenértéke fedezte eddig azokat a támogatásokat, melyet a kormány tudott nyújtani a lakosságnak. A jelenlegi helyzetben a támogatások szinten tartása érdekében a gázexportot tervezik növelni.
Ha jobban megnézzük a gázexportot jelző zöld grafikont, látjuk, hogy 2005 óta kb. állandó. Ennek oka, hogy a növekedő hazai fogyasztási igény, a folyékony gáz és a - főleg Izraellel kötött - gáz export szerződésekkel szemben érzékelhető társadalmi nyomás még a növekedő gázkitermelések mellett sem engedi jelentősen emelni a gáz kivitelt.
Összességében Egyiptomnak még mindig van némi bevétele fosszilis exportból (és az exporthoz kapcsolt adókból), de az exportra szánható gázból befolyó jövedelem állandónak tűnik, az olaj export nyereség pedig a nulla felé tart. Ha Egyiptom olaj behozatalra szorul a jövőben, a költségei jelentősen meg fognak ugrani.

Egyéb költségvetésre nehezedő nyomások

A CIA World Fact Book adatai szerint Egyiptom jelentősen túlköltötte a 2009-es bevételeit, mintegy 17.4 millárd dollár hiányt halmozva fel. 2010-ben a hiány a GDP 80%, ami messze meghaladja a legtöbb afrikai és amerikai országét.
Ha az egyiptomi olajtermelés csökken, akkor ez a jelentős kapcsolt ipari ágazatok gyengülését fogja okozni (finomítóipar, vegyipar), és csökkenni fognak az ezen ágazatokban foglalkoztatottak adóiból származó bevételek. További fő adó bevételi forrás a Szuezi-csatorna, aminek a forgalma szintén a világ olajszállításától függ.

 

Élelmiszerimport függés

Egyiptom népessége rohamosan növekszik (2%-kal évente a CIA World Fact Book adatai alapján), azonban a többség a Nílus mentén összpontosul. Ahogyan a létszám növekszik, az építkezésre szánt terület a termelés alá vont földek kárára gyarapszik. Egyiptom egyre kevesebb élelmiszert termel, és ma már a világ legnagyobb búza importőre, amely búzaigényének 60 %-át külföldről biztosítja.
A hosszú távú probléma, hogy a világ búzatermelése nem tud lépést tartani a népességnövekedéssel, ezen felül pedig a bioüzemanyagok is versenytársat jelentenek az élelmiszertermelés számára.
Az import élelmiszer ára emelkedett, főleg a búzáé, részben az idei rossz termés, részben pedig az olajár emelkedéssel járó megnövekedett termelési és szállítási költségek miatt. Az alábbi ábra mutatja az összefüggést az élelmiszerárak és az olaj árak között, hiszen a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatban az élelmiszertermelés, szállítás és tárolás közvetlenül kőolajfüggő.

 

Miért reagál olyan hevesen a világ az egyiptomi helyzetre?

A környező arab országok hasonló tényezőknek vannak kitéve és az élelmiszer árak mindenhol emelkednek. A lakosság jelentős része szűkös bevételeinek 50%-át élelmiszerre költi, így közvetlenül érintettek a drágulásban, és túlságosan függnek az állami élelmiszer- és üzemanyag támogatástól. Ha ezt elveszik, és nem sikerül kompenzációt nyújtani vagy más alternatív megoldást kifejleszteni, az igazán komoly társadalmi és gazdasági problémához fog vezetni.

Forrás: The Oil Drum - Discussion About Energy and Oil Future
http://www.theoildrum.com/node/7425