Klímatörvény a fenntartható társadalomért - Éghajlatvédelem, zöld gazdaság, fenntartható társadalom

Hogyan vágjunk bele a közösségi energiába? Pénzügyi külső és belső források 2.

A sorozat 2. része.

4. Harmadik feles finanszírozás - ESCO, lakásszövetkezetek, energiamegtakarítás

Az ESCO (energiahatékonysági szolgáltató cég) vagy hasonló cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Először felméri az épületet energiahatékonyság-növelési lehetőségeit, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást, korszerűsítést. A lakóközösség ill. lakásszövetkezet a szerződésben leírt időtartamban (a megtérülés ütemében)  az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást. A társasházi/lakásszövetkezeti közösség veszi fel a számukra kedvezményesebb hitelt (ált. önrész nélküli). Megújuló energia vagy komplex energiatakarékossági + megújuló energia beruházás is történhet ilyen finanszírozással, pl. az ESCO cég a lakóknak energiaszolgáltatóként megújuló hőt szolgáltat, a lakóknak számlázza ki és tőlük szedi be a fűtési energiaszámlát, ebből fedezve pl. a hőszivattyú beruházás költségeit.

Bővebben...

 

A klímatörvény így indította be a skót közösségi energiát

 

Közösségi Energia programunkban Skóciától Lengyelországig számos közösséget megismertünk, és azon dolgoztunk, hogy itthon is minél több olyan energiatakarékos és megújuló energia kezdeményezés induljon, amelynek hasznából minél többet részesül a helyi közösség. Kezdjük a skótokkal, akik nem fukarkodnak a megújuló energia beruházásokkal!

Skóciában attól működnek a kezdeményezések, hogy a skót kormány a klímatörvénybeli célszámaik teljesítése érdekében kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.

 

Bővebben...

 

Klímatörvény és klímastratégia tapasztalatok - hogyan építhetnek rá a csatlakozásra készülő országok?

2014. február 24-28 között az MTVSZ irodában fogadtuk a szerb CEKOR zöldszervezet gyakornokát, aki a következőket vizsgálta elemzés és interjúk eszközével:

- A magyar klímapolitika és az EU-s kötelezettségeknek való megfelelés, kiemelten a magyar klímastratégia folyamat és benne a MTVSZ részvételétele

- A magyar klímatörvény javaslat folyamata és benne a MTVSZ szerepe, érdekérvényesítése és lakossági szemléletformálása

 

Bővebben...

 

Hogyan vágjunk bele a közösségi energiába? Pénzügyi külső és belső források 1.

 

A közösségi energia projektek gazdaságilag, szociálisan és környezetileg is hasznosak a közösség, társadalom számára. A minél szélesebb körű összefogás a pénzügyi feltételek megteremtése során is hasznos lehet. Közösségeknek, önkormányzatoknak, civil szervezeteknek, profitorientált vállalkozásoknak, közműszolgáltatóknak több és szélesebb körű lehetőségük van saját és külső forrást is előteremteni.

 

Projektünk üzleti tervezéskor érdemes megvizsgálnunk, hogy a következő, itthon és Európában működő finanszírozási modellek közül melyik (vagy melyek változata,  kombinációja) működhet:

 

Bővebben...

 

Hogyan lehetne jogi környezettel segíteni a közösségi energiás kezdeményezéseket?

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen jogi eszközöket javaslunk a megújuló energiaforrások kihasználását célzó, helyi, közösségi energia beruházások elősegítésére és az energiahatékonyság ösztönzésére:


  1. A szabályozás átalakítása és eljárások egyszerűsítése a társadalmi részvétel megőrzésével

-          a jelenlegi, szétszórt szabályozás helyett a megújuló energiaprojektekre átfogó, egységes szabályozás kialakítását, mivel e beruházások jelentősége egyre nagyobb szerepet játszik az EU energiatermelésében, s e tendenciát kellene követni hazánknak is;

-          a vonatkozó eljárások egyszerűsítését, mivel az eljárások összetettsége, bonyolultsága, az érintett engedélyező hatóságok nagy száma és az eljárási határidők akadályozhatják a beruházások megvalósítását;

-          az eljárások egyszerűsítése során az érdemi társadalmi részvétel biztosítását.

-          a támogatási rendszernek és a jogszabályi feltételeknek a politikai dokumentumokban, stratégiákban kinyilvánított célkitűzésekhez való hozzáigazítását;

-          a helyi és közösségi (decentralizált) energiatermelés jelenleginél nagyságrendileg nagyobb mértékű fejlesztését a példamutató európai trendeknek megfelelően, ezen belül a helyi önkormányzatok, közösségek ösztönzését a helyi energiatermelési lehetőségek kihasználására;

-          a decentralizált energiatermelés elterjesztésének elengedhetetlen feltételének, az intelligens az elosztóhálózatnak a fejlesztéséhez szükséges jogszabályi feltételek megteremtését;

-          az elosztók kötelező érvényű szabályokkal, szankciókkal történő ösztönzését a megújuló energia létesítmények hálózatra csatlakozásának megkönnyítése érdekében;

 

Bővebben...

 

Energiarendszer-változtatás közösségi projektekkel

 

Mivel Magyarországon a háztartásokban használt energia több mint 40%-a (152 PJ) az energiahatékonyság növelésével megtakarítható lenne, a Magyar Természetvédők Szövetsége (Föld Barátai Magyarország) a közösségi energia fejlesztések olyan módját támogatja, amely az energiamegtakarítást összekapcsolja a megújuló energia befektetésekkel.

A megújuló energiás (RES) fejlesztések magyarországi elterjedése előtt álló legnagyobb kihívás a nemzeti támogatási rendszerek gyors apadása (az Operatív Programok támogatásai, hitelek), melyek amúgy is jelentős tőkeigényűek, így az energiaszegénységben élők számára egyelőre elérhetetlenek. A bürokratikus engedélyezési folyamat és a fejletlen hazai megújulóenergia berendezés gyártó- és szolgáltatóipar ill. a hiányos szakértelem szintén gátat szabnak a magyarországi megújulók fejlődésének. Manapság előnyben részesülnek a biomassza projektek, főként a nagyszabásúak, például az alacsony hatékonyságú erőművekben égetett biomassza típusúak. Az üzembe helyezhető szélerő kapacitás szigorú szabályozás alá esik, mivel a rendszer még nem elég fejlett ahhoz, hogy a jelentős ingadozásokat elviselje. A napenergia berendezések számában lassú emelkedés érezhető, de a benne rejlő lehetőségek még közel sincsenek kihasználva.

A közösségi energia kezdeményezések meg tudnak vívni ezekkel a kihívásokkal. A magyar lakosság számára fontos, hogy szövetkezetek és egyéb szervezett közösségek mozgósítani tudják a tagok szakértelmét, erőforrásait és hatékonyabban pályázhatnak támogatásért, engedélyekért. Mindezek mellett, a lakosok nagyra becsülik az energia-önellátást.

 

Bővebben...

 

<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

1. oldal / 14

 
A klímatörvény 3 alappillére

Erőforrás kvóta:

  • a jelenlegi fosszilis energia túlfogyasztás fokozatos csökkentését biztosító szabályozó-eszköz, társadalmilag igazságos erőforrás hozzáférést biztosít

Zöldpiac:

  • környezetbarát termékek és szolgáltatások piaca, a hazai zöld vállalkozások és munkahelyek erősítője
  • a kiosztott fosszilisenergia-felhasználási jogból (kvótából) maradt kvótapénzből vásárolható további spórolást eredményező zöldpiaci termék/szolgáltatás

Visszatérülő Alap:

  • mindenki számára elérhető 0% kamatozású támogatás - a lakosság, önkormányzatok, kkv-k energiatakarékos és megújuló energiás beruházásokba fektethetnek
  • a beruházásból adódó megtakarításokból garantáltan visszafizethető
Kövess minket!
Facebook Twitter 

A történelem legveszélyesebb drogja

Ne pazarolj, élj többet! (0:27)
Ne pazarolj, élj jobban! (0:28)

Klímatörvényt! (3:23)