Mennyi az a csökkentés, ami már számít? A klímapolitikai vitákban évek óta ugyanígy teszik fel a kérdést, és a válasz szinte mindig kiábrándító. Az apró, önkéntes mérséklés jól hangzik, könnyen kommunikálható, és pontosan addig tart, ameddig kényelmes. Az érdemi fordulat sosem ettől jön, hanem attól, ha maga a rendszer változik meg.
Nyáron egy másik területen futottam bele ugyanebbe a logikába, és azóta nem hagy nyugodni a párhuzam.
Miért nem elég kevesebbet inni?
Mert a szakma szerint az alkoholbetegség lényegi tünete éppen az, hogy elveszik a kontroll az első pohár felett. Ha ez megtörtént, az első italból törvényszerűen lesz a következő, függetlenül attól, mennyire erős valakinek az akarata.
Akkor a hivatalos határértékek nem segítenek?
Az ajánlások heti egységekben gondolkodnak, csakhogy ez a számolás kihagy egy fontos tényezőt. Az alkoholnak addiktív potenciálja van, tehát a szervezet hozzászokik, és az a mennyiség, ami tavaly elég volt, jövőre már kevés lesz.
Mi akkor a valódi cél?
Nem a mennyiség szabályozása, hanem a teljes absztinencia és a gondolkodásmód megváltoztatása. Erről szól részletesen az alkohol leszokás témájú írás a felepulok.hu blogján.
Ami meggyőzött, az a nyíltság. A cikk kimondja, hogy az alkohol leszokás mint kifejezés maga is félrevezető, mert fokozatosságot sugall. A felepulok.hu szakemberei ehelyett egy 28 napos bentlakásos programot kínálnak, ahol az életmód és a gondolkodás együtt alakul át.
A klímavitákban is ez a legnehezebb mondat: nem elég kevesebbet, mást kell csinálni. A felepulok.hu oldalán ugyanez a mondat áll, csak egyetlen emberre lebontva.