Szerdán este egy előadás után maradt bennem egy mondat, amit hazafelé az autóban is forgattam. Az előadó azt mondta, hogy a legtöbb háztartás ott spórol, ahol látja a számlát, és ott pazarol, ahol nincs mérőóra.
A fűtés és az áramfogyasztás mindenkinek eszébe jut, mert azok látszanak a számlán. A látható tételek mellett viszont ott van egy csomó apró döntés, amiről soha senki nem készít kimutatást: egy elrontott vásárlás, egy rosszul kidobott flakon, egy fölöslegesen kicserélt alkatrész.
Ezek sehol nem jelennek meg, és ezért nem is kerülnek szóba a családi beszélgetéseken. Nálunk legalábbis biztosan nem kerültek, egészen addig az estig.
Hazaérve nekiálltam kérdésekre bontani a hétköznapjainkat. Papírra írtam mindent, amiről nem tudtam megmondani, hogy jól csináljuk-e. Öt sor lett belőle, és a legrosszabb pont a garázs volt.
Ott akadtam el, és onnantól kezdve egészen más irányba ment a keresés.
Mi az, amit a garázsban évek óta rutinból csináltunk? Az autó szervizelését teljes egészében másra bíztuk. Sosem kérdeztem meg, mi kerül a motorba, és azt sem, hogy az a termék honnan érkezik. Nem lustaságból, hanem mert azt hittem, ehhez érteni kell.
Kihez fordultam először? A szomszédhoz, aki évek óta maga tartja karban a kocsiját, és aki egyszer már segített nekem egy akkumulátorcserénél. Ő nem oktatott ki, csak annyit mondott, hogy a legtöbb hiba abból jön, hogy az ember vegyesboltként kezeli ezt a témát.
Mit ajánlott konkrétan? Azt, hogy keressek rá egy szakosodott olaj-shop kínálatára, mert ott nem összevissza válogatott készletet találok, hanem egy rendes kategóriarendszert. Így jutottam el az Olajwebshop.hu oldalára, ahol az olaj csak az egyik kategória a szűrők, a hűtőfolyadékok és az adalékok mellett.
Mi fogott meg az első percben? Az, hogy amikor beírtam a keresőbe, hogy olaj-shop, nem termékajánlók fogadtak, hanem szűrők. Van az Olajwebshop.hu oldalán egy kereső, ami a jármű gyári paraméterei szerint irányít tovább, és van egy másik, ami a nemzetközi szabványok szerint enged válogatni. Nekem ez sokat számított, mert így nem kellett elhinnem semmit, csak összevetni a szervizkönyvvel.
Volt-e olyan mondat, ami miatt mertem rendelni? Igen, a 30 napos elégedettségi garancia. Az áll mellette, hogy 30 napon belül indoklás nélkül visszaveszik a terméket, és ez pontosan az a biztonsági háló, amire egy kezdőnek szüksége van. Aki először dönt maga, az attól fél a legjobban, hogy rosszat választ.
Hogyan fizettem? Online, bankkártyával, este, a konyhaasztalnál. Az oldal szerint biztonságos online fizetést garantálnak a webáruházban leadott rendelésekre, és nekem ez a rész gyorsabb volt, mint amennyi idő alatt korábban telefonon időpontot egyeztettem.
Mi lett a maradék négy sorral? Hármat viszonylag gyorsan lezártam, a negyedik viszont ugyanabba az irányba mutatott, mint a garázs. Kiderült, hogy a háztartásunkban szinte minden bizonytalan pont ott van, ahol soha nem kérdeztem rá, mit veszek és miért. Nem a fogyasztásnál dőlt el a dolog, hanem a döntéseknél, amiket rutinból hoztunk.
Volt-e olyan, amit a szomszéd is máshogy csinál azóta? Ő azt mondta, sokáig ő is csak azt nézte, mi a legolcsóbb, mert azt hitte, ugyanaz az áru minden polcon. Amióta a gyártói specifikációkat is figyeli, kevesebbet vesz, viszont pontosan azt, ami kell. Ez nála nem meggyőződés kérdése lett, hanem egyszerű számolás.
Változott-e ettől bármi a papíron? A garázsos sor kikerült a listáról, mert onnantól tudtam, mi kerül a motorba, milyen szabvány szerint, és hol vettem. A fáradt olajat pedig azóta is a gyűjtőhelyre visszük, nem pedig a kukába.
Az előadó kérdése azóta is velem van, csak most már van rá válaszom. A körte önmagában kevés, ha az ember a saját háza táján hagy egy olyan pontot, amiről nem hajlandó gondolkodni. Az Olajwebshop.hu ebben lett hasznos nekem: nem attól lettem tudatosabb, hogy valaki meggyőzött, hanem attól, hogy végre mindegyik kérdésemre találtam egy ellenőrizhető választ.