A sorozat 2. része.

4. Harmadik feles finanszírozás - ESCO, lakásszövetkezetek, energiamegtakarítás

Az ESCO (energiahatékonysági szolgáltató cég) vagy hasonló cég nyújtja a szükséges finanszírozást. Először felméri az épületet energiahatékonyság-növelési lehetőségeit, majd szerződéskötés után megtervezi és kivitelezi a beruházást, korszerűsítést. A lakóközösség ill. lakásszövetkezet a szerződésben leírt időtartamban (a megtérülés ütemében)  az energiaköltség megtakarításból fizeti ki a beruházást. A társasházi/lakásszövetkezeti közösség veszi fel a számukra kedvezményesebb hitelt (ált. önrész nélküli). Megújuló energia vagy komplex energiatakarékossági + megújuló energia beruházás is történhet ilyen finanszírozással, pl. az ESCO cég a lakóknak energiaszolgáltatóként megújuló hőt szolgáltat, a lakóknak számlázza ki és tőlük szedi be a fűtési energiaszámlát, ebből fedezve pl. a hőszivattyú beruházás költségeit.

A távfűtött épületek esetében a hőközpont átvétele és korszerűsítése önmagában is jelentős (hő)megtakarítással jár, és jobban is érvényesül, mert akkor a Főtávtól vett hőre gigajoule alapján kapják a számlázást, azaz kisebb az alapdíj.

Az ESCO a beruházásra (azaz energiamegtakarítás ill. esetleg a termelt megújuló energia) garanciát adott, tehát ha a rendszer nem teljesítené a prognosztizált megtakarítást/termelt energiát, akkor annak arányában csökkenne a fizetendő díj. A konstrukció hátránya az ESCO által beépített kockázati felár (a következő 10-15 év energiaár-becslése alapján) vagy a szigorú szerződés pl. a közüzemi díjat nem vagy csak hátralékosan fizető lakók kockázata miatt. Emiatt az ESCO cégek számára a nagy lakásszámú lakásszövetkezetek, vagy önkormányzati közösségi épületek minél komplexebb energetikai beruházása vonzó igazán.

 

Esettanulmány itthonról: pl. az ESCO cég energia-megtakarításra nyújt komplex szolgáltatást, elvégzi az épület energetikai felmérését, majd a korszerűsítést. A Lakásszövetkezet hét éven át egy fix összeget térít a cégnek, amit úgy kalkuláltak, hogy azt a gázfogyasztás csökkenéséből eredő éves megtakarítás fedezze. Ez a szolgáltatási díj hivatott fedezni a vállalkozó által elvégzett korszerűsítés ellenértékét. A lakók hét éven át továbbra is fizetik a felújítás előtti gázdíjat. Mivel a rendszer élettartama minimum 15 év, ezért a további nyolc év alatt biztosan élvezhetik az energia-megtakarításból adódó alacsonyabb rezsiköltséget, anélkül, hogy gyakorlatilag egy fillért kellett volna áldozniuk a felújításra.

 

5. A skót CARES támogatási rendszer adaptálása

Skóciában a kormány kitűzte: 2020-ig 500 MW közösségi, helyi tulajdonú megújuló energia beruházás fog megvalósulni náluk. A helyi közösségek úgy beindultak, hogy már 2015 végén elérték az 508 MW beépített kapacitást, és a folyamatban levő tervekkel együtt hamarosan elérik a 679 MW-ot. Ennek elérésében fontos szerepe van az állam által 2011 óta működtetett Közösségi és Megújuló Energia Alapnak (CARES), amely helyi energiaügynökségi tanácsadást és vissza nem térítendő támogatást és hitelt nyújt a közösségi elemet is tartalmazó megújuló energiás helyi beruházások számára. A rendszer tehát egyfajta inkubátorként segíti a közösségi energiás kezdeményezéseket, a tervezéstől a megvalósításig.

A CARES támogató rendszer igazodik a projektek egyes állomásaihoz: van egy kezdő támogatás a helyi közösségi megújuló energia projektötlet kialakításához; az előzetes tervezési hitel segíti a reális és konkrét (üzleti) tervek, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítését, majd a tervek alapján hosszú távon is életképes, az engedélyig sikeresen eljutott kezdeményezések a megvalósításhoz támogatást kaphatnak a Megújuló Energia Befektetési Alapból. Ráadásul a különösen innovatív helyi tervek, amelyek pl. több különböző megújuló erőforrás használatára épülnek vagy újszerű energia-elosztó, tároló rendszereket fejlesztenek, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak az Infrastruktúra és Innovációs Alapból. A pályázati online űrlap kitöltése nem okoz különösebb gondot, konkrét terveket kell beírni, gyors bírálatú és felhasználó-barát, igaz a megvalósításra biztosított időszak elég rövid, azaz valóban csak a jól előkészített tervek valósulhatnak meg.

A Közösségi és Megújuló Energia Alap az elmúlt 4 évben több, mint 300 projektet támogatott. A skót kormány a kezelésével egy négy tagból álló konzorciumot bízott meg, melyben megtalálható környezetvédelemmel, szociális ügyekkel foglalkozó civil szervezet és energia ügynökség is.

A CARES rendszer adaptálható lenne itthon, de a jogi-admin-pénzügyi környezet egyelőre nem segíti ezt. Viszont már mai is számos olyan civil és egyéb szervezet működik, amely helyi energia tanácsadást végez, ld. GreenDependent-től az Energia és Környezet Alapítványig. Itthon is egyre több a szociális szövetkezet vagy az élelmiszer-ellátás köré szerveződő közösségi vállalkozás, ezek egy része az energia-önellátás növelésére energiás fejlesztésekben is gondolkodik.

 

6. Uniós források

 

A Közösségi Energia program hatására az Energia- és Klímatudatossági Szemléletformálási Cselekvési terv említést tesz a közösségi energiáról. A Terület-és Településfejlesztési Operatív Program keretében önkormányzatok kaphatnak támogatást alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaságra való áttérésre városi területeken, valamint települési önkormányzatok energia-hatékonyságának javítása és a megújuló energiaforrások részarányának növelés céljából. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban közjogi vagy magánjogi szervezetek, gazdasági társaságok, önkormányzatok, civil szervezetek kaphatnak támogatást az energiahatékonyság növelésére, megújuló energiaforrások alkalmazására és az energiatudatosság növeléséhez kapcsolódó komplex szemléletformálási programok megvalósítására. (ld. KEHOP 5.4.1).

 

A közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) lehetővé teszik, hogy egy városi település közösségének szereplői saját fejlesztési stratégiát dolgozzanak ki, és ez alapján osszák el a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat. Ebben szerepet kaphat a közösségi energia is.

 

 

7. Kedvezményes hitelek

 

Ha önkormányzat is részt vesz a kezdeményezésben, akkor érdemes a település számlavezető bankját megkeresni. Működnek már hazánkban ökobankok is, amelyek nyitottabbak ezekre a kezdeményezésekre.

 

Jelenleg előkészítés alatt van egy kb. 110 milliárd Ft-os keretű lakossági energiahatékonysági hitel, amelyet a tervek szerint az MFB ügyleti kamatmentesen, de önerő mellett ad várhatóan 2016 őszétől a lakások energiahatékonyságát és megújuló energiafelhasználását növelő célzott beruházásokra, max. 20 éves futamidővel. A hitelkonstrukció egyelőre családi házakra és társasházakra/lakásszövetkezetekre tervezett. A későbbiekben esetleg a közösségi energia elem erősíthető a konstrukcióban, a cél ill. a pályázók köre szélesítésével.