Napvilágot látott a brit ’Olajcsúcs és klímaváltozás’ elnevezésű, pártok közötti parlamenti testület legújabb tanulmánya az energiakvóta elképzelésről. A testület szerint ez igazságos módon és innovációra serkentve kezelné a közelgő olajcsúccsal járó energiakrízist és biztosítaná, hogy a brit nemzetgazdaság elérje a kitűzött éghajlatvédelmi célokat a szén-dioxid kibocsátás-csökkentés terén.

A tanulmány alapján a TEQ (tradeable energy units), más néven kereskedelembe bocsátható energiakvóta lenne a gazdasági eszköze annak, hogy belátható időn belül kiszámítható és fenntarthatóbb energiapolitikára álljon át a brit gazdaság.

 

 

A TEQ rendszerben a Parlament Klímaváltozás Bizottsága (a brit klímatörvény végrehajtását is felügyelő szerv) minden év elején felállít egy szén-költségvetést, és meghatározza, hogy mennyi energia egységet használhat fel az ország, hogy a szén-dioxid kibocsátás még ne okozzon a kritikus 2 C foknál magasabb globális átlaghőmérséklet-emelkedést.

Az Egyesült Királyságban a szén-dioxid kibocsátás 40%-a a háztartásokból származik, ezért a teljes szén-költségvetés 40%-a a lakosságnak lenne kiadva, a maradék 60% pedig a többi terület között kerülne kiosztásra. Minden egyén, szervezet, intézmény a szokásos módon fizetné az energia számláit, azonban ha a rá ingyenesen kiosztott energiakvótájánál többet fogyaszt,  akkor további kvótákat kell vásárolnia. Ha azonban takarékosan gazdálkodik az energiával, akkor a fennmaradó kvótáját el tudja adni. Tehát a túlfogyasztók fizetnek, az alulfogyasztók pénzt kapnak. Gyakorlatban a felhasználók számára igazán egyszerű volna: hasonlóan működne a bankkártyákhoz. Az energiaegységek kezelése nem lenne bonyolultabb, mint egy telefonkártya feltöltés.

A kulcskérdés az energia hordozók osztályozása, melyre két lehetőség is nyílik. Az egyik, hogy a felszabaduló szén-dioxid mennyisége alapján szén-összetevő szerint osztályozzuk a fosszilis üzemanyagokat, ekkor a szén-dioxid kibocsátás a fő szempont. Ha a közelgő fosszilis erőforrás szűkösségre és energiakrízisre szeretnénk felkészíteni a társadalmat, akkor fosszilis tüzelőanyag egységet kell számolni. Ez ugyan átszámolható szén-tartalomra, de alapvetően érdemes eldönteni, hogy melyik a fontosabb szempont.

A javasolt angol kvótarendszer előnyei az energiaadóhoz képest:

1. Garancia: valódi elkötelezettséget mutat az alacsony fosszilis energia-felhasználású gazdaság felé, ami biztosítékot jelent az innováció számára.

2. Szociálisan igazságos: a felhasználónál hagyja a pénzt; az energia szükségletek biztosítását nem bünteti, csak a túlfogyasztást, míg a szénadó rendszer mindenkitől elvesz.

3. Segít elérni az éghajlatvédelmi célokat.

4. Feloldja az ellentmondást a fosszilis energia használatának klímapolitikai szempontból indokolt csökkentése, árának emelkedése és a szociális szempontból indokolt alacsony energiaárak között.

5. Egyszerű használat, egyszerű séma, ami kifejezetten fontos lesz egy energiakrízis során.

6. A kormány segítő szándékkal lép fel, és nem büntető politikát folytat, mint a szénadóval.

7. Hatékonyan serkenti az innovációt.

8. Közösségi összefogásra serkent azáltal, hogy meg lehet osztani a közösen is használható eszközöket, gépeket.

További info: maga a tanulmány és az energiakvótáról szóló rövid video előadások letölthetők innen.