A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Klímatörvény pro és kontra vitát szervezett 2010. április 14-én Budapesten a MTESZ-ben. Élénk vita alakult ki, melynek részletei a Bővebben..-re kattintva olvashatók. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy mielőbb szükséges a gazdasági szerkezetváltás, a kereslet oldali logikával. Fontos számukra az is, hogy további egyeztetések történjenek a törvény elkészítői és a gazdasági szféra között, lehetőleg további hatásvizsgálati anyagokkal, mert csak együttműködve lehet keresztülvinni a törvénytervezetet.

 

Gyulai Iván (NFFT tagja, az MTVSZ szakértője) hangsúlyozta, hogy a klímatörvény nem elsősorban a kibocsátás-csökkentési célszámokról szól, hanem átfogó kerettörvény révén a teljes hazai gazdaság időszerű szerkezetváltását segíti elő úgy, hogy a társadalmi feszültségek is csökkenjenek. Azonban a számok is egyértelműek: a nemzetközi eredmények, forgatókönyvek alapján Magyarországnak 2463 Mt a szén-költségvetése, azaz ennyit bocsáthat ki max. 2050-ig, sajnos mára ennek már negyedét elhasználta, azaz túl gyors ütemben használja. 

Néhány fosszilisipari szereplő és így a vitapartner Dzubay László (Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége titkára) leginkább az 1990-es évhez viszonyított, 2020-ra szóló 40%-os és 2050-re szóló 80%-os csökkentési célszámot kritizálta a törvényjavaslatban, mondván, az ipart lenullázza és csak kitelepülnek majd a nagy szennyezők. Azonban 1990-hez képest mára már 30%-kal csökkent a kibocsátás, és a maradék 10% csökkentés a tervezet szerint energiafelhasználás-arányosan elosztandó a szektorok között. A nagyobb csökkentési potenciállal rendelkező szektoroknál (pl. lakosság, mezőgazdaság, közlekedés) nagyobb lehetne a csökkentés, hiszen több lehetősége van az alacsony energiafelhasználásba való beruházásoknak, ugyanakkor megfelelő segítséget ad mindehhez a visszatérülő alap formájában. Ez mindenki számára hozzáférhető módon, 100%-ban, kamatmentesen támogat energiatakarékossági-hatékonysági és megújuló energiás beruházásokat, amely kölcsön a beruházás miatti garantált energiamegtakarítás révén visszatéríthető. Ez a beruházás-kereslet pedig felpörgeti a helyi környezetipart és a foglalkoztatottságot.

Összességében tehát az ipart csak segítené, hogy a meglévő EU-s vállalásokat teljesíteni tudja, de a lakosok széles rétegeinek megadná a lehetőséget a zöld beruházásokhoz. A gazdaság előbb-utóbb kénytelen lesz szerkezetet váltani, de nem mindegy, hogy előre felkészülünk-e rá, vagy csak sodródunk az árral. A klímatörvény az előbbi szellemében készült.

Dzubay még a gazdasági szférával való ágazai egyeztetéseket hiányolta. Az NFFT képviselője elmondta, hogy bár a Tanács újszerű formációja miatt talán naívan feltételezte, hogy a gazdasági szféra Tanácsba delegált képviselői ezeket a szükséges külső-belső egyeztetéseket magától értetődően megteszik az érdekérvényesítés érdekében, de az, hogy ez nem történt meg, a gazdasági delegáltakon, aktivitásuk hiányán múlott - nem tekinthető az NFFT mulasztásának. A Tanács nyitott az egyeztetésekre.

A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy mielőbb szükséges a gazdasági szerkezetváltás, a kereslet oldali logikával. Fontos számukra az is, hogy további egyeztetések történjenek a törvény elkészítői és a gazdasági szféra között, lehetőleg további hatásvizsgálati anyagokkal, mert csak együttműködve lehet keresztülvinni a törvénytervezetet.